2017. július 29.

Egy könyv a Kelmscott-nyomdából






S zintén egy régóta vadászott könyvféleség... Azért "féleség", mert nem kifejezetten erre a könyvre vadásztam, hanem úgy, általában egy Kelmscott Press-féle könyvre. A Kelmscott Press volt ugye a kézműves nyomda mozgalom elindítója az 1890-es évek elején, William Morrissal az élén.
Nagyjából három és fél évvel ezelőtt már egész közel kerültem ahhoz, hogy megszerezzek egy gyönyörű könyvpéldányt e nyomda termékei közül - a The Wood Beyond the World címűt, tökéletes állapotban. A várható beteljesülés érdekében még Godalmingba, egy London közeli kisvárosba is kivonatoztam reggel - ott tartották az aukciót - úgy, hogy előtte való éjszaka semmit nem aludtam. Az én tételemre úgy dél körül került sor, 1100 font körülig többen is licitáltak rá, utána már csak ketten maradtunk, de végül én az 1800 fontra nem tudtam ráígérni. Így mai árfolyamon azt a könyvet, aukciós illetékkel együtt, nagyjából 760 ezer forintért vitték el... Szép kis ár.

Ez a könyv, szerényebb külseje és belseje okán, nem került ennyibe, viszont olcsó sem volt. Találtam egy, az enyémnél gyengébb példányt a neten, melyhez bő két évvel ezelőtt 6000 dollárért jutott a "szerencsés" vevő - ez akkori és mostani árfolyamon számolva is nagyjából másfél millió forint! Az eladó valószínűleg nagyon örült, a vevő pedig valószínűleg nem nézett utána az áraknak...

A könyv John Ruskin The Stones of Venice című nagyívű, Velence építészeti örökségét bemutató munkájából tartalmazza a legnagyobb hatású fejezetet, a The Nature of Gothic-ot - ez egyben ennek a könyvnek a címe is.
Összesen 500 példányban jelent meg, tehát a nagyobb példányszámú kelmscottok közé tartozik.

William Morris nagyon bensőséges viszonyban lehetett a gótikával - ez munkáinak, dizájnjainak többségén látható, de még vidéki rezidenciája, a Kelmscott-ház - annak mind külseje, mind berendezése - is ezt a világot hozta közelebb számára.

Az én könyvpéldányom mondhatni tökéletes állapotban maradt meg. Ebben az egyszerű, letisztult külsőben is rengeteg szépség van: a pergamenkötés színe és simasága (már eleve az anyaga, tapintása is természetes); a gerincén a pergamenbe mélyedt aranyozott betűk kontrasztja a világos bőrön; maga a könyv tartása (a pergamen kötések előszeretettel szoktak megvetemedni - ezen a könyvön ennek semmi nyoma, ami a jó minőségű munka jele); a sok üres szennylap az elején és hátulján is jól mutat - jelenlétük és látványuk valahogy jelentősebbé teszi a könyvet; a gyönyörű, mélyfekete nyomtatás; a betűk mélysége a fehér papírban; és persze a gyönyörű, díszkeretes kezdőoldal a maga gazdag ornamentikájával. De ilyen szépség a könyv illata is - ilyen illat lehetett Gutenberg műhelyében is, a bibliája nyomtatása harmadik évében, egy dolgos nap végén.

További képek itt láthatók:








































vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz