2017. február 22.

Hoefnagel metszete Drégelypalánkról






A fenti szép színezett metszet Braun & Hogenberg: Civitates orbis terrarum című monumentális munkájából való, annak is a 6. kötetéből, melyet 1618-ban adtak ki, Kölnben.

A könyv Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika városait mutatta be, összesen 546 térképpel és látképi rajzzal, melyeket több mint száz művész készített. Hatalmas vállalkozás lehetett… A metszetek eredetileg fekete-fehéren jelentek meg, ám kérésre ki is színezték őket. Az aprólékos kézi színezés valószínűleg tetemes többletköltséget jelenthetett a könyv tulajdonosának.

Ezen a metszeten Palánk település látható, a palánkkal körülkerített erősségével, illetve, a kép legfelső részében, Drégely vára (Triegell névvel jelölve). E kettős erődítésből formálódott a mai Drégelypalánk település neve.






Drégely várát a török 1552-ben vette be – ekkor halt hősi halált Szondy György. Az ostrom következtében a vár használhatatlanná vált, így a törökök helyette, 1575-ben, a vár alatti falu közepén egy palánkkal megerősített erődöt létesítettek. 1593-ban sikerült visszafoglalni Palánkot, majd 1615-ben meg is erősítettük.

A metszet készítője a holland Joris Hoefnagel volt (a keresztneve németesen Georg, latinosan Georgius). Hoefnagel 1601-ben halt meg, így a könyvnek a kiadását, melyben ez a metszet megjelent, nem élhette meg. A metszet jobb alsó sarkában látható 1617-es évszám onnan származik, hogy fia, Jacob Hoefnagel átdolgozta apja metszetét abban az évben (nemcsak ezt, de apjának más munkáit is, vélhetően a következő évi kiadásra készülve). Joris Hoefnagel nem járt Drégelypalánkon, erre az ugyancsak a metszet jobb alsó sarkában lévő keretes felirat a bizonyíték, melynek szövege így hangzik: Communicauit Georgius Houfnaglius acceptum aliunde Aº 1617 (Közreadja, egyéb forrás alapján, Joris Hoefnagel 1617-ben). Nem találtam bizonyítékot arra nézve sem, hogy Jacob járt volna-e itt, habár a Prágához való kötődése ismert (például 1614-ben prágai várospolgárságot kapott). Így nehéz eldönteni, hogy a metszeten ábrázoltak a terület melyik évi állapotát mutatják. Palánk település mindenesetre rendezettnek tűnik, háborús pusztításnak nyoma sincs.





E darab külön érdekessége, hogy a nagy hírű térkép- és metszetgyűjtő, Szántai Lajos gyűjteményéből származik.













vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz