2016. szeptember 30.

Egy érdekes könyvkötés Jókainé Laborfalvi Rózától






A fenti képen látható könyv több szempontból is kuriózum, ezért kissé csodálkoztam - és egyben örültem -, hogy rajtam kívül senki mást nem érdekelt azon internetes aukción, melyen felbukkant.

A szép külső egy regényt rejt, melyet Hegedüs Lóránt (1872-1943) írt, címe: Mikor a háború meghal (alcíme: Politikai regény 1970-71-ből); 1926-ban jelent meg, a Légrády Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság gondozásában.





A könyv legérdekesebb tulajdonsága a szép, egyedi kötése. Egy olyan hímzett textíliába van ugyanis bekötve, melyet Laborfalvi Róza (1817-1886), Jókai Mór (1825-1904) első felesége készített. Hogy mikori a hímzés, nem tudom, de a könyv megjelenésekor már legalább negyven évesnek kellett lennie. Eredetileg talán egy asztalterítő volt.





A szabadon álló elülső előzéklap rektóján a következő beírás szerepel: Jókai Mórné Laborfalvi Róza ruha szövetébe van kötve ez a könyv. Hogy kié a kézírás, arra a magyarázatot legnagyobb valószínűséggel a vele szemben lévő oldalra beragasztott ex libris adja, melynek felirata így szól: "Rózsi Könyve".





De ki ez a Rózsi? A regény címoldalának felső szélén egy dedikáció olvasható: "Rózsinak sok szeretettel Lóránt". Ezzel kapcsolatban az aukciós cég leírásában az szerepelt, hogy a regény írója a testvérének dedikálta a könyvet. Ezek után utánanéztem Hegedüs Lórántnak, illetve annak, hogy hogyan kapcsolható össze a Hegedüs-család a Jókai-családdal.

Hegedüs Lóránt nemcsak szépirodalmár volt, de közgazdasági szakíró, akadémikus, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, bankigazgató is. Két testvére volt, Hegedüs Sándor (1875-1953) és Hegedüs Róza (1881-1948). E szerint tehát a könyv tulajdonosa Hegedüs Róza (asszonynevén Navratil Róza, férje, Navratil Dezső {1878-?} után) volt.

S most a jókais kapocs. Hegedüs Róza az idősebb Hegedüs Sándor (1947-1906) és Jókay Jolán (1849-1922; asszonynevén Hegedüs Jolán) gyermeke volt. Jókay Jolán pedig Jókay Károlynak (1814-1902), az író Jókai Mór egyik testvérének a lánya volt. Vagyis a kapcsolat a könyv tulajdonosa - Hegedüs Róza - és a kötése alapjául szolgáló hímzés készítője - Jókainé Laborfalvi Róza - között ez röviden: Hegedüs Róza Laborfalvi Róza férje (Jókai Mór) testvérének (Jókay Károly) lányának (Jókay Jolán) a gyermeke volt.

Ennyi név számos további lehetőséget kínál a köztük lévő szálak kibontásához - igazi könyvtörténészi munka! Érdekes lehet pl. annak kiderítése, hogy miként került (ki által) a hímzett kötés a könyvre. Hegedüs Róza még találkozhatott, igaz, kisgyermekként, Laborfalvi Rózával. Emlékezhetett az akkor már idősebb korú, egykori színésznőre. De izgalmas lehet annak is utána járni, hogy egy akadémikust és minisztert mi vitt rá arra, hogy egy ilyen regényt megírjon, melyet a Magyar Scifitörténeti Társaság eképpen méltat: A könyv erősen szatirikus hangvételű fantasztikus elbeszélés az eljövendő Európáról. Stílusa világos, kifejező; történeteit gyakorta színesíti anekdotákkal. A jellembeli negatívumokat maró szatírával teszi nevetségessé. Műve a háború előtti magyar tudományos-fantasztikus irodalom egyedi alkotásává vált.

Én itt most mégis megállnék. Talán egy későbbi alkalommal továbbviszem a kutakodást, és akkor még találkozunk ezzel a könyvvel a későbbiekben. Az utókor figyelmét mindenképpen megérdemli.
Végezetül még néhány képet mellékelnék a könyvről-könyvből:



A hátsó kötéstábla hímzett részlete. (A csíkozás sajnos képhiba - majd megpróbálok később jobb képeket mellékelni az egész cikkhez.)



A szabadon álló elülső előzéklap verzójára és a vele szemben lévő oldalra ragasztott újságcikk. Jobbra lent kézírással (engem Hegedüs Rózáéra emlékeztet, de nem vagyok biztos benne) "Pesti Hirlap" 926. VI. 3. bejegyzés.



A hátsó előzéklapok.





vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz