2016. február 29.

Egy arab nyelvkönyv 1817-ből


E z a könyv talán kevesebbek számára lehet érdekes, mint melyeket általában itt be szoktam mutatni, szerintem mégis megérdemli, hogy ezen oldal keretei közt előhúzzuk a "múltnak kútjából".




Mint látható, külsőleg egy egészen enyhe mértékben megkopott, de alapjában véve a szemnek tsinos kis könyvecskéről van szó. Az egészbőr kötés gerincén még élénk az aranyozás, pedig kétszáz éve van rajta (szinte biztos, hogy a könyv kötése a nyomtatás évében készült). Szép, élénk mintájú előzéklapjai is ugyanilyen idősek (a jobboldalon látható két halványabb folt csak a rávetülő napfény játéka):




Mint a cím is mutatja, ez egy arab nyelvkönyv, mégpedig egy latin nyelven írt arab nyelvkönyv. Számomra az érdekességét az adja, hogy mindkét nyelven tanulok, így a könyv esztétikai és egyéb könyvészeti értékén túlmenően gyakorlati hasznáért is vetettem rá szemet. Persze vannak nekem igen jó anyagaim mind az arab, mind a latin nyelv tanulásához, így ez a gyakorlati haszon inkább nyelvészeti tanulmányaim színesítésében merül ki. Jó néha ilyen érdekességek tanulmányozásával feldobni a tanulást.



A fenti képen látható, hogy a könyvet Bécsben adták ki. Nyomtatója Schmid Antal volt (később, a harmincas években Pozsonyban bukkan fel a neve, mint ottani nyomdatulajdonos és kiadó; ő volt az 1834-ben ott megjelenő Fillértár nevű közéleti és ismeretterjesztő újságnak is a kiadója-szerkesztője a következő évig).
A könyv szerzője, Dertsik Nepomuk János, püspöki címig felívelő teológiai pályát mondhatott magáénak. E könyv kiadása idején a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára volt, mégpedig - ez is a címoldalon olvasható - az arab, a héber, a káldeus és a szír nyelvet tanította.

A könyvet kiváló minőségű papírra nyomtatták, ritkán találkozni olyan erős könyvpapírral (az ősnyomtatványokat kivéve) mint ezé a könyvé. Látszik, hogy mind tartalmában, mind annak tálalásában a közreműködők maradandót akartak alkotni.

Mellékelek még néhány jellemző képet a könyvről:

Az előszót követő fő tartalmi rész kezdete.



Egy szép kihajhatós melléklet, mely az arab ábécé betűit mutatja be.



Egy közeli kép Schmid Antal arab betűiről; itt éppen az ún. kötő hamzáról esik szó.



"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet."



A könyv néhai tulajdonosának a névbejegyzése. Sajnos nem tudtam rájönni, hogy ki lehetett...







vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz