2015. szeptember 15.

Egy francia politikai munka a 17. század végéről


E gy kicsit kakukktojás nálam a most következő könyv, abban az értelemben, hogy franciául íródott - vagyis se nem magyarul vagy angolul, mely nyelveken értem az írott szöveget, se nem latinul vagy más egyéb nyelveken, melyeken még próbálom azt megérteni. Hogy miért vettem meg mégis, annak az a magyarázata, hogy egyrészt úgy gondoltam, elég jutányos az ára, másrészt pedig azt is gondoltam, hogy a témája okán ez a könyv egy egyfajta "keményvaluta", vagyis olyan könyv, amelyet, bár nem tudok elolvasni - a tartalmát tudássá tenni -, de mégis gazdagítani fogja a könyvtáramat, vagy ha úgy adódik, viszonylag könnyűszerrel tudom majd továbbadni. (Bár kisebb mértékben, de még az is bennem volt, hogy jó lesz még ez a könyv arra az esetre is, ha esetleg megtanulnék, legalább valamennyire, franciául.)

A mű címe magyar fordításban: Nagyméltóságú Jean Baptiste Colbert miniszter és államtitkár úr politikájának tanúságtétele.

Íme a könyv címlapja:




A könyvet Hágában nyomtatta Henry van Bulderen könyvkereskedő, 1693-ban. Valószínűleg ez az első kiadása, bár találtam az interneten ugyanebből az évből egy másik címlapváltozatot is, melyhez egy címképmetszet is társult Colbert-ről. A következő évben máris megjelent egy átdolgozott kiadása (ebből az évből is több címlapváltozatot találtam), mely szintén Hágában jelent meg, Bulderen által.

A könyv elülső fedőlapja:




Colbert (1619-1683) volt ugye XIV. Lajos, francia király pénzügyminisztere, aki arról híres, hogy úgy tudta átszervezni az ország gazdaságát, hogy annak eredményeként az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb, és hatékonyabban működő lett. Hivatalát 18 évig, haláláig viselte.

A könyv szerzője nem kevésébé érdekes személy: Gatien de Courtilz de Sandras (1644-1712), francia író, akinek a nevéhez fűződik, többek között, d'Artagnan életregényének a megírása (1700), mely mű aztán a Dumas-regények alapjául szolgált. De Sandrasnál valószínűleg úgy került képbe d'Artagnan, hogy többször is a Bastille fogja volt, ahol egy bizonyos Besmaux volt az egyik őr, aki korábban d'Artagnan köreiben forgott.

A könyv előzéklapjai, a kötött előzéklapon William Corbett ex librisével:




A Corbet-család Normandiából került Angliába, mégpedig igen korán, hisz az 1086-ban készült ún. Domesday Book-ban már szerepelt a nevük, mint birtokosok. A családi legendárium szerint Hódító Vilmossal együtt keltek át a Csatornán. Címerállatuk a holló - anglonormand nyelven a corb hollót jelentett (az -et kicsinyítőképző). Az itt látható ex librisen lévő holló képe alatt a család jelmondata - Deus pascit corvos - olvasható: Isten eteti a hollókat. A családi névből később kialakult egy Corbett-változat is. A mi William Corbett-ünk kiléte felől nem tudtam kétséget kizáróan meggyőződni - volt egy ugyanilyen nevű angol zeneszerző, akinek az élete (1680-1748) egybeesik az ex libris fölött látható 1734-es évszámmal, így elképzelhető, hogy az övé volt ez a könyv.

A könyv elején lévő, Levél a királyhoz című, Colbert által írt melléklet:




Baloldalt a tartalomjegyzék vége, alatta az egy tételből álló hibajegyzékkel, míg jobb oldalon a mű főszövegének a kezdete látható:




És végül könyv egy részlete:




Kollacionálás: elülső előzéklap; címlap (verzója üres); egy levél holland nyelvű szöveg; 11 levél "levél a királyhoz"; egy levél előszó; 2 levél tartalomjegyzék; 251 levél főszöveg (az utolsó nyomtatott levél verzója üres); hátulsó előzéklap.

A könyv mérete: 149x88mm; a levelek mérete a hosszmetszés mentén: 144mm.





vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz