2015. augusztus 31.

Fényes Elek műve Magyarországról


F ényes Elek személye már hosszú ideje a "tudós világ klasszikus nagyjai panoptikumában" szerepelt nálam - együtt Humboldttal, Darwinnal, Wallace-szal, vagy éppen Kőrösi-Csomával, Kitaibel Pállal, Herman Ottóval. Éppen ezért örültem, amikor sikerült hozzájutnom egyik klasszikus művéhez, a Magyarország leírásához.




A címlap közelről...




Mint látható, a könyv 1847-ben jelent meg (ez volt az első és egyetlen kiadása). A Magyarország leírása - ahogy azt műve bevezetőjében Fényes is írja - a korábbi, nagyobb terjedelmű műveinek (a hatkötetes Magyarországnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 1836-1840, illetve a háromkötetes Magyarország statistikája, 1842-1843) egyfajta zanzásított összefoglalása abból a célból, hogy egyrészt a bennük lévő legfontosabb ismeretek egy könnyebben átlátható formában legyenek elérhetőek, másrészt, hogy a korábbi művekben lévő statisztikai adatokat frissebbekkel váltsa fel.

Íme egy részlet a mű előszavából...




A fenti képek egyben jó példák az ún. barnafoltosságra, amely döntően a 19. század első felében kiadott könyvekre (nemcsak nálunk, de külföldön is) jellemző, és amely az ebben a korban könyvgyártásra felhasznált papírok nem megfelelő minőségéhez köthető.
Csupán csak érdekesség, hogy a korábban itt bemutatott Petőfi-kötet is ugyanebben az évben, ugyanebben a nyomdában (Beimel) készült.

A napokban, erre a kis ismertetőre készülve, kicsit jobban kézbe vettem ezt a könyvet, és az egyik első gondolatom olvasgatás közben az volt, hogy mennyire olvasmányos Fényes Elek műve. Élvezet volt elmerülni a 19. század közepi (vagy kicsit korábbi, hisz Fényes sok helyen évekkel, esetenként évtizedekkel korábbi adatokkal tudott csak dolgozni - ugyanakkor viszont egész friss, 1847-es adatokat is felhasznál) Magyarország akkori állapotába - mint egy időutazás. Aki szereti az ilyesfajta időutazásokat, annak egy kimeríthetetlen bőségszaru ez a könyv.

A korabeli Debrecen leírása...




A kétkötetes munka első része az ország általános ismertetését adja; e során, többek között, számba veszi az ország éghajlatát, a lakosság etnikai, vallási, foglalkozás szerinti összetételét, a mezőgazdaság és ipar termékeit, a kereskedelem jellemzőit, majd az államigazgatás, a politikum, az oktatás, egyház, katonaság kérdésköreivel is foglalkozik.
A második részben az ország részletes bemutatása kapott helyet, vármegyék szerinti beosztásban.
Mondhatjuk úgy is, hogy a mű első része általános, míg a második regionális társadalomföldrajz (államisme).

Ahogyan Fényes ír...




Fényes Elek érdeme, hogy a mű elkészítése idején, az Osztrák Birodalomba ágyazott reformkori Magyarországon, a megfelelően kiépített államigazgatási infrastruktúra híján, saját szorgalmára szorítkozva és saját szervezőkészségére támaszkodva, az elérhető adatok begyűjtésével az ország akkori állapotának olyan leírását tudta nyújtani, amely abban az időben példa nélküli volt, és amely kutatómunka a későbbi, államilag megszervezett rendszeres statisztikai adatgyűjtések előfutárának tekinthető. Fényes Elek életműve - kellő óvatossággal kezelve - az akkori Magyarország állapotának szabatos mutatója.

Íme az én példányom kötése...






A könyv felépítése: egy szabadon álló elülső előzéklap; 100 levél (az itt az első képen látható címoldal az első levél rektóján); 3 levél a tartalomjegyzékkel; 1 levél, melynek rektóján hibaigazítás van, a verzója üres; 260 levél (ezek közül az első levél rektóján a mű 2. részének a címoldala látható); egy szabadon álló hátsó előzéklap.

A könyv mérete: 135x285mm; a levelek mérete a hosszmetszés mentén: 195mm.





Ajánlott irodalom:

•  Szaszkóné Dr. Sin Aranka tanulmánya Fényes Elekről, amely itt olvasható.




vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz