2015. július 15.

Egy pergamenre nyomtatott ősnyomtatványlap


P ergamenre nyomtatott ősnyomtatványok viszonylag ritkák. Ez nem is meglepő, ha meggondoljuk, hogy a pergamen sokkal drágább anyag volt, mint a papír. Pergamenre általában csak akkor nyomtattak, ha kifejezetten minőségi könyvpéldányokat akartak készíteni. Olyan is előfordult, hogy egy könyvnek csak néhány lapját nyomtatták pergamenre.

Az én példányom az ún. Bambergi Misekönyvből való. A könyv kolofónja szerint 1490. március 24-én fejezték be a nyomtatását. Mint neve is jelzi, Bambergben készült, nyomtatója Johann Sensenschmidt volt.

Egy szép részlet a levél egyik oldalának a felső részéből:




E misekönyv érdekessége, hogy a benne lévő betűk mindegyike - beleértve az iniciálékat is - nyomtatással készült. A fenti képen látható részleten pl. csak a rubrikáció (a bal hasáb fekete "P"-jénél, illetve, szintén a bal hasábban, a kép legalján még éppen kivehető fekete "D" betűnél) és a vonalazás készült kézzel, mindkettőnél piros színt használtak. Az összes betű nyomtatott voltára jó bizonyíték - pl. a megfelelő iniciálékat összehasonlítva - a könyvnek a Bajor Állami Könyvtárban található példánya, melynek az én levelemmel azonos oldalai itt és itt láthatóak. A könyvtár példányát nem rubrikálták és nem is vonalazták.
A digitalizált bajor példány lapjait nézegetve találtam egy nagyon szép, fametszetes iniciáléra - nem néztem végig a teljes könyvet, így nem tudom, hány ilyen van benne, mindenesetre ezt a darabot itt lehet látni.

A levél nyomtatási helye, Bamberg azért érdekes, legalábbis számomra, mert ez a város volt a második helyszín Európában - Mainz után - ahol könyveket nyomtattak (a Mainzhoz kötődő legkorábbi dátum ugye 1455, ha a Gutenberg-bibliát vesszük alapul, míg a legelső bambergi könyv nyomtatási évét 1460 körülre teszik.

A könyv nyomtatója, Johann Sensenschmidt (c. 1420-1491) a csehországi Eger - másik nevén: Cheb - városából származik (egyes forrásokban tévesen a magyarországi Egerrel azonosítják, de sajnos ez nem fedi a valóságot). A könyvnyomtatás mesterségét Mainzban tanulta, majd tudását Nürnbergben kamatoztatta. Ezután költözött Bambergbe, ahol folytatta könyvnyomtatói tevékenységét.
A német ősnyomtatvány-katalógus (Gesamtkatalog der Wiegendrucke) szerint ezt a könyvet egy bizonyos Heinrich Petzensteiner-rel közösen nyomtatta; az angol ősnyomtatvány-katalógus (Incunabula Short Title Catalogue) nem említi Petzensteiner nevét, csak a Bambergi Misekönyv második kiadásánál (1491) hozza össze őket, mint munkatársakat.
1491 után már nem bukkan fel Johann Sensenschmidt neve a kolofónokban, viszont 1491-ben megjelenik a bambergi könyvnyomtatói színen a fia, Lorenz Sensenschmidt. Ugyanebben az évben kezdi el bambergi működését egy másik nyomdász is, Johann Pfeyl. E két utóbbi nyomdásznak az első munkája történetesen ugyanazon könyv nyomtatása lesz - az Agenda Bambergensis nevű könyv második kiadása -, melyben a már említett Heinrich Petzensteiner is részt vett. Ennek a műnek az első kiadása 1481-ben jelent meg, szintén Bambergben, és a mi Johann Sensenschmidt-ünk volt a nyomtatója.
A régi idők könyvnyomtatása olykor egészen belterjes világnak tűnik, melyben nyomtatók, nyomdahelyek és kiadások össze-összefonódnak...

A levél mérete: 410x290mm.



További képek a levélről itt láthatók:






vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz