2015. június 4.

Londoni Nemzetközi Antikvár Könyvvásár, 2015. május 28-30.


Az elmúlt héten zajlott az idei Londoni Nemzetközi Antikvár Könyvvásár. Ezelőttig még nem sikerült eljutnom erre az eseményre, így amikor a netet böngészve rátaláltam a rendezvény honlapjára, rajta a dátumokkal, már előre dörzsölgettem a kezem...
A rendezvény a Viktória-korabeli Olympia Kiállítási Csarnokban zajlott, 172 kiállító könyvkereskedő részvételével.




Előre sejtettem, hogy ezen a rendezvényen csillagászati árú könyvekkel fogok találkozni, így inkább a nézelődésre rendezkedtem be...bár a bankkártyám is nálam volt, biztos, ami biztos. Különösen kíváncsi voltam az ősnyomtatványokra és a korai 16. századi könyvekre. Sajnos a böngészésre szánt mintegy két-három órányi idő messze nem bizonyult elegendőnek - azt hiszem, legközelebb rá fogok szánni egy teljes kiállítási napot.
A kiállítók többsége persze angol volt, de igen szép számmal képviselték magukat a francia antikváriusok is. Emellett, nagyjából csökkenő sorrendben, amerikai, holland, német, osztrák, ausztrál kiállítókból láthattunk többet, illetve, a teljesség igénye nélkül, egy-egy svéd, olasz, argentin, cseh, kanadai, koreai antikvárius-kiállító is képviselte magát.




Egy magyar kiállító volt a vásáron, a Földvári Books nevű budapesti könyvkereskedő cég. Velük már csak azért is szerettem volna találkozni, mert, mint a vásár honlapján lévő repertoárjukat átnézve kiderült, egy néhány hónappal korábbi budapesti könyvaukción ugyanazért a könyvért licitáltunk. Azt a könyvet - egy ősnyomtatványt - végül ők nyerték el, ám ugyanezen az aukción én is elnyertem egy másik szép ősnyomtatványt. Szabó Lóránttal, a Földvári Books képviselőjével jó volt egy kicsit magyarul elbeszélgetni, "szakmázni" a londoni közegben.

A magam részéről három igazán nagy könyvélményt emelnék ki, ami ezen a kiállításon-vásáron ért. Az egyik, hogy szinte testközelből vehettem szemügyre a Gutenberg-biblia egy levelét...




És egy kicsit közelebbről...




Mivel nem volt kitéve az ára a levélnek, megkérdeztem azt monsieur Bertrand Meaudre-től, a párizsi Lardanchet Antikvárium vezetőjétől, aki azt mondta, hogy 95 000 euróért árulják, majd egy rögtönzött kiselőadást tartott a Gutenberg-bibliák könyvpiacon való ritkaságáról.

Ugyancsak nagy élmény volt élőben látni az ún. Kelmscott Chaucer-t, a William Morris által vezetett Kelmscott Press legjelentősebb, legszebb, leghíresebb kiadványát.




Ennek a könyvnek már ki volt téve az ára..., 89 500 dollárért vihette el az, aki akarta. Miután már egyszer megcsodáltam a könyvet a vitrinjéből, nem bírtam megállni, még egyszer visszamentem, és megkérdeztem az eladót, John Windle-t, akinek San Franciscóban van antikváriuma, hogy ugyan megérinthetem-e a könyvet úgy is, hogy nem vagyok potenciális vásárlója. Nagy meglepetésemre azonnal kivette az üvegvitrinjéből, és letette elém egy asztalra, mondván, hogy nyugodtan nézegessem, lapozgassam, aztán mosolyogva magamra hagyott.

A harmadik kiemelendő könyvélményem egy 8. század körülire tehető, kúfi írással készült korántöredékhez kapcsolódik, melyet szintén a kezeim között tarthattam, igaz - eléggé érthető módon -, úgy, hogy az két műanyaglap közé volt téve. A töredék mérete nagyjából 20x10cm, és Giuseppe Solmi úr, bolognai könyvkereskedő 4500 fontért árulta. Egyetértettünk abban, hogy a kúfi írásjeleket nem könnyű olvasni, majd látva, hogy próbáltam silabizálni a betűket, megmondta, hogy a Korán mely részét tartalmazza a töredék. Sajnos erről a darabról nem készítettem képet.

Nagyon tetszett az árusok nyitottsága, egyáltalán nem éreztem azt, hogy mozgó pénzeszsáknak néznek. Akiket jobban megkörnyékeztem, mind őszintén örült annak, hogy megoszthatja a kincseit.

S ha már kincsekről beszéltünk, legyen itt még néhány belőlük mutatóba...


Ulrich Zell 1472-ben, Kölnben nyomtatta ezt a szép iniciálékkal díszített könyvet. Az árát sajnos nem jegyeztem fel, de forintban több milliós tétel volt.



Ezt a herbáriumot Pierre le Caron nyomtatta 1498-1499-ben, Párizsban. 41 000 fontért kínálták.




Herodianus Historia de imperio-ja. 1493-ban nyomtatta Plato de Benedictis Bolognában. 24 000 euróért lehetett hozzájutni.



Pietro Bembo Gli Asolani-ja, az 1505-ös Aldus Manutius-féle editio princeps. 15 000 euróért.



Albumasar (Abu Ma'sár al-Balkhi) Introductorium in astronomiam-ja. 1489-ban nyomtatták Augsburgban. 35 000 dollárt kértek érte.



És végül egy időben közelibb tétel: Joyce Ulysses-e, annak is az első, 1922-es párizsi kiadása, melyből összesen száz példány készült. Ez a példány, Joyce aláírásával, 275 000 fontot kóstált.


Még egy érdekesség: az egyik kiállító standján, egy üvegvitrinben láttam A kis herceg eredeti, első, francia nyelvű kiadását. Ez még nem lenne olyan nagy különlegesség, viszont ennek a példánynak az elején volt egy hosszabb beírás Exupéry-től, illetve egy egész oldalas rajz is tőle. Sajnos az eladási árára nem emlékszem pontosan, sem arra, hogy milyen pénznemben volt megadva (azt hiszem, euró volt), de az összeg egy egyessel és egy ötössel kezdődött, és utána - ez az, amiben nem vagyok biztos - vagy négy vagy...öt nulla következett...

A vásár-kiállítás kiváló időtöltés volt. A jövőben próbálok beszámolni a londoni antikvár könyvvilág és könyvpiac egyéb olyan eseményeiről is, amelyeken személyesen is részt tudok venni - aukciók, vásárok, kiállítások, illetve, reményeim szerint, bemutatnék olyan London-specifikus jellegzetességeket, melyek érdeklődésre tarthatnak számot a magyar könyvgyűjtők körében is.






vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz