2015. május 31.

Sajnovics János híres nyelvészeti munkája 1771-ből


A most bemutatásra kerülő könyvnek, megvallom, nagyon örültem - mármint annak, hogy nagyjából egy évvel ezelőtt sikerült hozzájutnom. Már maga a mű lényegi tartalma is kiemelt helyet érdemel a magyar tudománytörténet palettáján, hisz, mint a címe is jelzi - Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse, vagyis: Szemléltetés. A magyar és a lapp nyelv hasonló - egy igen korai nyelvészeti munkáról van szó, de ezenkívül még egy másfajta magyar nyelvtörténeti csemegével is szolgál, amiről nemsokára szó lesz.

Egy részlet a könyv címoldaláról:




A felsőbb matematikát és csillagászatot tanult Sajnovics János könyve a finnugor összehasonlító nyelvészet legelső komoly munkája. Kutatásaihoz, mint azt sokan tudják, az a norvégiai Vardő szigetére menő magyar expedíció szolgált hátterül, melynek ő is tagja volt, és amelynek fő célja a Vénusz napkorong előtti átvonulásának a megfigyelése volt (az 1769. június 3-áról 4-ére áthúzódó éjszakán). Az expedíció vezetője a csillagász Hell Miksa, Sajnovics mestere és jezsuita rendtársa volt. Ő volt az is, aki ösztönözte Sajnovicsot a lapp és a magyar nyelv összehasonlítására.

Hell Miksa és Sajnovics János 1768. április 28-án indult el Bécsből, majd hosszabb koppenhágai tartózkodás után (az expedíció megbízója a dán király volt) július 2-án hajóztak el onnan. Svédországon és Dél-Norvégián keresztül Trondheimbe utaztak, majd onnan hajóval jutottak el Vardő szigetére. Itt egészen a következő év június 27-éig tartózkodtak. 1769. szeptember 17-én érkeztek vissza Koppenhágába.

Várdő szigetére, még finnországi erasmusos diák időszakomban, nekem is sikerült majdnem eljutnom, de a hideg idő miatt - nem volt sátram, csak hálózsákom, és már mínusz fokok voltak -, jobbnak láttam, ha nem töltök túl sok éjszakát a szabadban. Mindenesetre - vonattal, busszal, stoppal és gyalog - sikerült a Varanger-fjord menti Vadső településéig eljutnom. Ez a vidék már igazi tundra, erdők nélkül. Az égen éjszaka a sarki fény villódzását lehet látni, a tengerben pedig fókák úszkálnak.

Az expedíció minden szempontból sikeresnek volt mondható. Visszatérésük után Hell Miksa a csillagászati eredményekről, míg Sajnovics a nyelvészeti kutatásairól tartott előadást a koppenhágai Tudós Társaság előtt.


Hell Miksa könyve az expedíció eredményeiről: Observatio transitus Veneris ante discum solis - A Vénusz napkorong előtti átvonulásának megfigyelése; megjelent 1770-ben, Koppenhágában. (forrás: Wikipédia)


Sajnovics könyvének érdekessége - az a bizonyos csemege, amit fentebb már jeleztem -, hogy ebben jelent meg először nyomtatásban a Halotti beszéd. Ezen ómagyar nyelvemlékünkről először Pray György számolt be a tudományos világnak, 1770-ben. Ő hét sort közölt belőle, Sajnovics viszont a teljes szöveget publikálta (a Halotti beszéd első teljes nyomtatott változatát lásd lentebb a képeknél).

A Demonstratio (vagy ahogyan én hívom magamnak: az idioma esse) először Koppenhágában jelent meg 1770-ben. A magyarországi kiadás címlapján is az 1770-es évszám szerepel, de valószínűleg csak a következő év elején jött ki a nagyszombati nyomdából. Mindkét kiadás latin nyelvű, címlapjaik csak kismértékben térnek el egymástól. A koppenhágai kiadásban még nem szerepelt a Halotti beszéd, mivel akkor még arról nem volt tudomása Sajnovicsnak. Ez a kiadás sokkal ritkább, mint a nagyszombati.


Sajnovics könyve koppenhágai kiadásának címlapja. (forrás: Központi Antikvárium, Budapest)

Az én nagyszombati példányom kötése egy kissé megviselt állapotú, az egyébként szép aranyozású gerince egy nagyobb darabon hiányos is, ám beltartalma szép állapotban maradt fenn.



További képek a könyvről itt láthatók:






forrás:

•  Sajnovicsról:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/nyomhagyok/bartha-sajnovics.html (új ablakban nyitódik)

•  A Wikipédia szócikkei:
Sajnovicsról: → http://hu.wikipedia.org/wiki/Sajnovics_J%C3%A1nos (új ablakban nyitódik)

Hell Miksáról: → http://hu.wikipedia.org/wiki/Hell_Miksa (új ablakban nyitódik)

A Halotti beszédről: → http://hu.wikipedia.org/wiki/Halotti_besz%C3%A9d_%C3%A9s_k%C3%B6ny%C3%B6rg%C3%A9s (új ablakban nyitódik)



vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz