2014. december 30.

Az elmúlt egy év


Ez a jegyzet egy kicsit rendhagyó lesz a tekintetben, hogy ezúttal nem egy könyvet vagy könyvtöredéket mutatok be, hanem visszatekintek az elmúlt egy esztendő - illetve egy kicsit azon is túl - könyves eseményeire, melyek velem tönténtek meg. Ha úgy tetszik, egyfajta mérlege lesz ez az elmúlt bő egy évnek.

Tavaly novemberben kell kezdenem. Ez volt az az időszak, amikor, hosszú évek után, új lendületet vett érdeklődésem a régi könyvek iránt. Ez az érdeklődés egész fiatalkorom óta bennem volt, de most azzal a felismeréssel is társult, hogy immár meg is engedhetek magamnak egy-egy különlegességet, akár az addig a "számomra túl drága" kategóriából is.

Ezután hamar rátaláltam arra a két internetes oldalra, melyek azóta is a fő támpontjaim vásárlásaimban - az ebay és az axioart.com portálok. (Az ebaynek persze a nemzetközi - .com-os - változatán kívül többféle, a megfelelő végződésekkel ellátott nemzeti mellékhajtása is van, pl. .co.uk, .de, .fr, .it, stb., többé-kevésbé eltérő választékkal.) Az ebayen úgymond "általános, külföldi nyelven írt" könyveket szoktam venni - főleg angol és latin nyelvűeket, míg az axioart-on főleg régi magyar könyvek után tájékozódom.

Ennek a kiújult régikönyv-gyűjtő időszakomnak az első zsákmánya az ebayről származott - egy szép, egészbőr kötéses, 1807-es londoni kiadású Paradise lost személyében (ez egyben az eddigi legrégebbi angol nyelvű könyvem).
Ezekben az első hónapokban lelkesen összevásároltam sok mindent - olyan könyveket is, amelyeket ma már nem vennék meg, vagy éppen nem annyiért, amennyit akkoriban adtam értük. Talán ez volt a tanulópénzem.

Közben tényleg sokat tanultam. Eszembe jut, hogy 2-3 évvel ezelőtt még tanácsot kértem egy antikváriustól egy-két könyv ára, megérhetősége tekintetében. Csodáltam a tudását. Úgy gondoltam, én sosem fogok ilyen tudás birtokába jutni. Azóta - persze, lehet, hogy még mindig messze állok az ő vagy más profi szakmabeli tudásától, de érzem, hogy már nehezebben lehetne "eladni" a régi könyvek piacán. Ennyit tesz a sok böngészés a különböző árverési katalógusokban, és annak figyelése, hogy egy-egy tétel mennyiért kel el az ebayen vagy egyéb internetes árveréseken.
Egy könyvgyűjtőnél fontos, hogy kialakuljon ez az árérzéke, különben könnyen előfordulhat, hogy elszalaszt egy jó vételt, vagy éppen ellenkezőleg, túl sokat fizet valamiért.

A másik, amivel szerintem fontos, hogy egy gyűjtő tisztában legyen, az a könyv fizikai megjelenése. Ez értendő általános és konkrét értelemben is. Az előbbire példa: egy könyvnek lényeges részét képezik az előzéklapok; ha egy kezdő gyűjtő ezzel nincs tisztában, és ezért egy olyan könyvet vesz meg, amelyben mondjuk az elülső kötéstáblát rögtön a címlap követi, akkor - bár szöveghiányról nem beszélhetünk, de mégis - egy hiányos könyvet vett meg, amelynek - azonkívül, hogy kevésbé szép - az értéke is kisebb, mint azé a példányé, amelynél megvannak az előzéklapok (és akkor még nem is tértünk ki arra, hogy az előzéklapok is lehetnek eredetiek vagy később pótoltak...).
A konkrét értelemben a könyv fizikai megjelenésével tisztában lenni azt jelenti, hogy tudjuk - mert utánanéztünk referenciák alapján -, hogy egy adott könyv hogyan néz ki teljes, hiánytalan állapotában: van-e benne címkép, tartalommutató (latinul tabula), előszó; ezenkívül összevetjük más példányéval-példányokéval a margószélességét, a kolofónt, a könyv kötését, a rubrikálást (ha van), stb. Az így kapott információk alapján elhelyezhetjük a könyvünket (amit megvenni tervezünk) a hasonló példányok sorának maga megérdemelt helyén. Ha esetleg olyan referenciapéldányunk van, amelyhez konkrét vételi/árverési leütési ár is tartozik, akkor az alapján megbecsülhetjük a mi példányunknak az értékét is.

Egy kicsivel fentebb tehát arról írtam, hogy a kezdeti időkben a lelkesedésem felülmúlta a hozzáértésemet, és így néhány olyan könyv is birtokomba került, amelyekre most már főleg mint cserealapokra vagy potenciálisan eladóakra-továbbadandóakra gondolok.
Viszont e kezdeti időszak hozománya például egy 1528-as kiadású Terentius-összes Peter Schöffer nyomdájából, melyet itt mutattam be, és amelyet egy kis gyöngyszemnek tartok, vagy Fényes Eleknek az 1847-es Magyarország leírása, amely, bár nem számít ritkaságnak, mégis szép darab.

Az ősnyomtatványok kezdettől fogva érdekeltek, így szinte természetes, hogy egy kisebbfajta gyűjteményt sikerült összeszednem ősnyomtatvány lapokból. Van darabom a 60-as évekből, és több darab a 70-es, 80-as és 90-es évekből. Mivel ezek a magukban álló könyvlapok viszonylag nem drágák (azért vannak kivételek), így szépen haladgatok azon célkitűzés mentén, miszerint az ősnyomtatványoknak minél változatosabb keresztmetszetét tükrözzék a birtokomban lévő darabok.

Nemrégiben megvalósult az a régen óhajtott vágyam, hogy legyen egy saját, teljesnek mondható ősnyomtatványom. Ez annyira friss fejlemény, hogy még kézbe sem tudtam venni a könyvet. Mivel a könyv és köztem lévő távolság csak valamikor tavasszal lesz legyőzve, így leghamarabb akkor fogok tudni beszámolni róla (egyébként egy 1495-ben nyomtatott darabról van szó).

Belekóstoltam a kódexek világába is. Erről a területről a legrégebbinek vélt szerzeményem, egy - talán a - 12. századból való kódexlap, melynek a pontos korszakolása egyelőre még várat magára (az írásképe egyfajta átmenetnek tűnik a karoling minuszkula és a gót között). Erről a darabról is hamarosan beszámolok ezeken az oldalakon.
A muszlim világból viszont teljes kéziratos műre is sikerült szert tennem - erről itt írtam. További bemutatók is tervben vannak ebben a keleti témában.

Egyik kedvelt területem az újabb kori (leggyakrabban 19. század végi-20. század eleji) kézműves nyomdákban készült könyvek világa. Ezeket a könyveket többnyire hagyományos kézi préseléssel nyomtatták merített papírra, kiváló minőségű nyomdafesték felhasználásával. A végeredmény pedig egy-egy szép, bibliofil könyv lett. Ilyen könyvekből is szeretnék majd be-bemutatni egy-egy nyomtatványt - a következő év legelső ismertetője is egy ilyen, gyönyörű mestermunka lesz az amerikai kontinensről, 1897-ből.

Legújabb keletű érdeklődésem a régi könyvek világában a 16.-17. századi, Magyarországon - vagy külföldön, de magyar nyomdász által - nyomtatott könyvek. Ha az ősnyomtatványokat a régi nyomtatott könyvek királyainak nevezhetném, akkor ezek megérdemelnék a királynői elnevezést (legalábbis egy magyar könyvgyűjtő számára, gondolom). Szépségük és történeti értékük miatt, ezek - az ősnyomtatványokhoz hasonlóan - bizony nem olcsó könyvek. Eddig egyetlen darabom van erről a területről, egy 1665-ös, lőcsei kiadású nyomtatvány - erről is lesz beszámoló a következő évben.

Az internetes vásárlások és számos aukciós vételi megbízáson kívül volt szerencsém személyesen is részt venni aukciókon, sőt, telefonos licitálással is próbálkoztam. Ezenkívül alkalmam volt két nagy aukciós cégnél is látogatásokat tennem - ezek közül a Christie's Magyarországon is jól ismert név, a másik a Dreweatts & Bloomsbury volt. Az előbbinek a londoni központjában, egyik árverésük előtti kiállításon kezembe vehettem egy gyönyörűen kézzel illuszrált, 1470-ben, Rómában nyomtatott könyvet (melynek aztán pontosan úgy elszállt az ára az aukción, ahogyan azt előre lehetett látni).

Összességében tehát az elmúlt bő egy év jó termést hozó, de legfőképpen igen tanulságos volt.
A következő év, azt hiszem, egy megfontoltabb gyűjtési év lesz számomra. Sok szakirodalmat szeretnék olvasni, főleg régi magyar könyvekkel kapcsolatban, illetve a 15., 16. és 17. századi magyar irodalom- és művelődéstörténetre vonatkozóan. Ha rátalálok egy-egy érdekesebb történetre, azokat itt is meg fogom osztani majd.
Könyvbemutatók továbbra is lesznek, egyelőre maradva a havi kétszeri - hó közepén és végén - alkalomnál.
A honlap interaktívabbá tétele a közeljövő feladata lesz, míg a honlap egészének a jobbítása egy folyamatos állapot számomra.

Kívánok minden könyvgyűjtőnek-könyvbarátnak szép beszerzésekben és olvasmányokban gazdag új esztendőt!







vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz