2014. november 29.

Egy ritka ősnyomtatványlap c. 1471-ből


Ebben a jegyzetben egy magában álló könyvlapot mutatok be. Sok régikönyv-gyűjtő gyűjt ilyen könyvlapokat - ennek az oka többnyire az szokott lenni, hogy az adott teljes könyvhöz való hozzájutás nagyon költséges/megfizethetetlen lenne. Így viszont, ha felbukkan egy-egy ilyen különlegesség a piacon, mégis hozzájuk juthat - még ha csak egy szeletükhöz is - a szerényebb lehetőségekkel bíró érdeklődő.

Ez a levél egy olyan könyvnek a részét képezte valamikor, melyet Johannes Mentelin nyomtatott Strassburgban, 1471 körül. A nyomtatás pontos idejével kapcsolatban a szakirodalom mindenhol a "nem később mint 1471"-et mond. Ez egy meglehetősen izgalmas időszak a könyvnyomtatás szempontjából, így örültem, hogy hozzá tudtam jutni ehhez a darabhoz.

Íme a levél egy részlete:


A könyv oldalain a szöveg két hasábban volt szedve. Ezen a részleten a levél verzóján lévő bal oldali hasábnak a legalja látható.


Az egész alakos képeken látható (lásd majd lentebb), hogy a könyvet, mikor még ez a levél is benne volt, alaposan megrágták a molyok. Az ilyen régi könyveken - ha van rajtuk egyáltalán - általában az első és az utolsó néhány oldalon láthatóak molyrágás nyomok, mivel a könyvek elejéhez és hátuljához (és a gerinchez) a legkönnyebb számukra hozzáférni. A müncheni Bajor Állami Könyvtár egyik teljes példánya ebből a könyvből összesen - az előzéklapokkal együtt - 268 levélből áll, melyből ez a levél a 222., így az ilyen mélységű molypusztításnak valószínűleg az a magyarázata, hogy a könyv egy időben hosszú ideig volt használaton kívül, anélkül, hogy "bolygatták" - vagyis kézbefogták, olvasták, ellenőrizték volna.
Hogy a sok molyrágta lyuk ellenére mégis szemet vetettem erre a levélre, annak a rajta látható betűk és a tördelés szépségén kívül az is oka volt, hogy ez a nyomtatvány meglehetősen ritka. Igaz, az ISTC (British Library Incunabula Short Title Catalogue - a legnagyobb ősnyomtatvány nyilvántartás a világon, amely az ősnyomtatványok számbavételét koordinálja globálisan) 66 teljes példányt ismer, ám ebből 46 példányon mindössze négy ország osztozkodik; ezenkívül még 2 hiányos, 1 töredékes példányról, illetve 3 magában álló levélről van tudomásuk. (Az én levelem nem szerepel itt.) Magyarországon 3 példánya található (Budapest, Nagyszeben, Turócszentmárton).


A Bajor Állami Könyvtár példányának legvégén látható dátumozás - 1471 -, amit a rubrikátor jegyzett oda. Mivel a könyv kolofón nélkül készült, így ezen egyetlen kézírásos bejegyzés után tudjuk csak, hozzávetőlegesen, datálni - vagyis a nyomtatás nem készülhetett ennél az évnél később.
(forrás: MDZ - Münchener Digitalisierung Zentrum)


Az eredeti könyv Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) Epistolae című művét tartalmazta - mégpedig annak első nyomtatott kiadását, vagyis ez volt a mű editio princeps-e. Ez szintén egy különlegesség.
Nyomtatója, Johannes Mentelin, az e kiadást népszerűsítő nyomtatott reklámkiadványában akként jellemzi Szent Ágoston művét, mint amelyben "az emberi kifejezőkészségben való magas jártasság ölt testet, számos homályos és kevéssé ismert része a szentírásnak magyarázatot kap, az igaz hittől való elhajlások és eretnekségek az igazság kemény kalapácsától összetöretnek, a helyes életvitelre vonatkozó szabályok előadatnak, az erények bemutattatnak és a bűnös dolgok megfelelőképpen megfeddetnek".

A könyv nyomtatója, Johannes Mentelin, egyike volt a legelső nyomdászoknak Európában. Mint tudjuk, Gutenberg mainzi nyomdáját peres úton Johannes Fust és Peter Schöffer szerezte meg. A Mainzon kívüli első nyomdát Bambergben nyitotta Albrecht Pfister 1457 körül. Az ezután következő nyomda volt Menteliné, amit Strassburgban nyitott - a Wikipédia szerint - "nem később mint 1460-ban".
Mentelin, a kor szokásához híven főként teológiai és filozófiai műveket nyomtatott és adott ki (Szent Ágostonon kívül pl. Aquinói Szent Tamást, Arisztotelészt, Sevillai Izidort), de az antikvitás korából való szépirodalomból is merített (pl. Vergilius, Terentius). Nyomdájából mintegy 40-féle könyv került ki.

Érdekesség, hogy 2001-ben a Christie's aukciós cég egyik árverésén annak a kiadásnak, melyből ez a levél is származik, egy teljes példányáért 116 000 dollárt fizettek - ez, a könyv 264 lapját figyelembe véve, levelenként 439 dollárt jelent, ami mai árfolyamon kb. 108 000 Ft.-nak felel meg.

További érdekesség, hogy a levéllel együtt kaptam egy 1964-ből származó kartonhengert, amelybe az akkori eladója - egy angliai könyvesbolt - csomagolta az ősnyomtatványlapot akkori vásárlójának (lásd lentebb a képeket).

A levél fizikai jellemzői: mérete: 387x293mm; mindkét oldalon kéthasábos szövegtördelés; piros színű rubrikálás; a levél verzóján piros színű "S" iniciálé; számottevő molyrágta lyuk a levél egész felületén.


További képek:




forrás:
• A könyv az ISTC-ban:
→http://istc.bl.uk/search/search.html?operation=record&rsid=162690&q=14
• A levél rektója a Bajor Állami Könyvtár példányán:
→http://daten.digitale-sammlungen.de/~db/0007/bsb00071071/images/index.html?seite=449&fip=193.174.98.30
• A levél verzója a Bajor Állami Könyvtár példányán:
→http://daten.digitale-sammlungen.de/~db/0007/bsb00071071/images/index.html?id=00071071&fip=193.174.98.30&no=&seite=450
• A könyv eleje a Bajor Állami Könyvtár példányán:
→http://daten.digitale-sammlungen.de/0007/bsb00071071/images/index.html?fip=193.174.98.30&id=00071071&seite=1
• Az eredeti kódex leírása a Christie's árverési katalógusában:
→ http://www.christies.com/lotfinder/lot/bible-in-latin-with-the-prologues-ascribed-1026790-details.aspx?from=salesummary&intObjectID=1026790&sid=51418561-c5dd-45e8-a7db-fc75fd4a8e46





vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz