2014. október 30.

Könyv a könyvről


Akiket érdekel a régi könyvek világa, talán már hallottak a Kner-nyomdáról, és az onnan kikerült könyvekről. Ezek a könyvek megjelenésükkel - főleg szép tipográfiájukkal, de kötésükkel is - kiemelkednek a kor könyvkiadásának a tömegéből. Igazából még ma is szépnek látunk egy, a Kner nyomdából kikerült, szépen tervezett könyvet - jó érzés egy Kner-könyv letisztult, szépen rendezett címoldalára tekinteni. Nem szeretnék túl messzire menni, de talán ez a kortalanság a legjobb objektív mutatója az abszolút és univerzális szépségnek.

Íme egy könyv, amely a Kner-nyomda egyik legszebb és leghíresebb kiadványa:




Ez egy nagyobb alakú (32x26cm), puha kartonpapírba kötött könyv. Egy nagyon szép könyv.

Én nem is merem a puha borító miatt állítva polcra tenni (a borító túlér mindenhol a könyv lapjain), fektetve tartom, aztán, amikor valami szépet szeretnék a kezemben tartani, alkalmanként előveszem, és óvatosan átlapozom. Szépségét nem csak a különleges borítója adja, de a jó minőségű papírú lapjai is, rajtuk a kiváló minőségű illusztrációkkal.

Számomra, amióta tudok a Kner-világról, érdekes volt az a tény, hogy egy ilyen jelentős nyomdát egy olyan kisvárosban alapítottak, mint Gyoma (a mai Gyomaendrőd egyik fele). Igaz, kezdetben Kner Izidor csupán két ívnyi papír nyomtatásához elegendő betűvel rendelkezett, amikor 1882-ben elkezdte egyszemélyes vállalkozását. Ebből nőtt ki az a nyomda, amely e könyv megjelenése idején, vagyis 1912-ben már az ország egyik legjelentősebb ilyen vállalata, mintegy 100 embernek munkát adva. Szemléletes példa arra, hogy szenvedéllyel, szorgalommal, szakértelemmel mire lehet képes az ember.

A nyomda kiadványainak két fő típusa volt: az aprónyomtatványok és a könyvek. Az előbbiek gyártása volt a vállalkozás fő bevételi forrása, viszont a könyvek előállítása volt az a tevékenység, amelyben a nyomda - vezetőivel és alkalmazottaival együtt - igazán maradandót alkotott.

Az 1900-as évek elejétől, Kner Izidor fia, Kner Imre egyre nagyobb szerepet kapott a nyomda működtetésében. Ha Kner Izidort nyomdásznak, nyomdatulajdonosnak hívhatjuk, akkor Kner Imrét könyvművésznek, tipográfusnak nevezhetjük.

A Könyv a könyvről, egy egyfajta útjelző kő annak a harmincéves munkának mentén, amit a Kner-család a könyvnyomtatás-könyvkiadás-könyvművészet terén végzett. Már csak ezért is fontos ez a könyv.
Az elején Kner Imre röviden számba veszi azt az utat, amit a betű és a könyv megtett a latin ábécé kialakulásától kezdve egészen a modern nyomdagépek megjelenéséig. A könyv nagyobbik részében pedig visszatekint a cég múltjára, addigi történetére, illetve bemutatja a jelenlegi - akkori, 1912-es - helyzetet.
A jelennel kapcsolatban ismerteti azokat a korszerű sokszorosítási technikákat, amelyekkel művészi, világszínvonalú reprodukciókat nyomtathatnak, beszél az új gépsorokról, és az egyes üzemegységekben folyó tevékenységekről. Mai füllel kicsit öntömjénező a stílusa ott, ahol a nyomda adottságairól beszél (mintha így próbálna újabb megrendelőket nyerni..., de ez meg azért nem hihető, mert sok helyen írja, hogy egyébként is alig győzik a munkát), de én elnézem ezt neki - megérdemelten tartottak ott a könyv megírása idején, ahol tartottak.


A könyv fizikai jellemzői: mérete: 320x107x246mm; oldalszámozás: 1-80; szecessziós stílusú karton borító, rajta enyhe polckopás nyomaival; a belseje jó minőségű lapra nyomtatva, a lapszéleken körbefutó keretes díszítéssel (amely aranyszínűnek tűnik, de valójában egyfajta olívazöld-szerű szín); számos, különböző nyomtatási technikájú illusztrációt tartalmaz.


Képek a könyvről:




forrás:
• A Wikipédiának a Kner-nyomdáról, Kner Izidorról és Kner Imréről szóló cikkei:
→ http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_nyomda
→ http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Izidor
→ http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Imre





vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz