2014. július 31.

Egy késő reneszánsz német történeti munka


Az alábbi képen látható könyvhöz úgy fél évvel ezelőtt jutottam hozzá egy angliai antikváriustól, az interneten keresztül:




Ez a szép, nagyalakú könyv igazából két művet tartalmaz: legnagyobb részét Albert Krantz Saxonia című, Szászország történetét felölelő munkája teszi ki, annak is az 1563-as lipcsei kiadása, míg a könyvtest végén, hozzákötve - amennyire meg tudtam állapítani - az V. Károly német-római császár uralkodása alatt, 1532-ben életbe lépett egységes birodalmi büntetőtörvényeknek egy 1562-ben kiadott leírását olvashatjuk. Mindkét rész német nyelvű.

A Saxonia először 1520-ban jelent meg, Kölnben, latin nyelven. Ehhez az 1563-as kiadáshoz egy bizonyos Basilius Faber írt bevezetőt. Faber kortárs (1520-1576) német iskolaigazgató és lutheránus teológus volt. Személyével kapcsolatos érdekesség - és talán szemléletes példa arra nézve is, hogy mennyire összefonódott a késő reneszánsz kori vezető értelmiségi-filológus világ -, hogy az előző jegyzetben szóba került Philipp Melanchthon tanítványa volt a Wittenbergi Egyetemen, és, talán Melanchthon hatására, több művet is írt a szintén az előző jegyzetben bemutatott könyv szerzőjéről, Terentiusról.

Albert Krantz a rostocki egyetemen tanított, amelynek később a rektora is lett –, de diplomataként és egyházi szervezőként is jeleskedett. Több alaposan kikutatott, precíz, tárgyilagos történeti munkát írt, ezek sorába illeszkedik a Saxonia is.


A könyv fizikai jellemzői: mérete: 319x211x51mm; korabeli, fatáblákra vont borjúbőr kötés; a fedélen és a hátlapon aranyozásos szegélydíszítés; a gerincen hat valódi borda, köztük aranyozásos díszítés, illetve felül szintén aranyozásos könyvcím; a címoldal a többi levélhez képest némileg sötétebb tónusú (valószínűleg hosszabb ideig volt a könyvtest bekötetlenül, elülső szennylap nélkül); mindkét - elülső és hátsó - előzéklap megvan; az elülső szennylap nem található, illetve a hátulsó szennylapot egy, a hátsó előzéklappal megegyező minőségű levél képviseli, amelynek a rektóján a büntetőtörvényes könyvrész utolsó nyomtatott sorai láthatók korabeli kézírással pótolva; a könyv két része között egy üres levél kitépve (vagy a Saxonia eredeti hátsó szennylapja, vagy a törvénykönyv elülső szennylapja lehetett); helyenként korabeli marginália; néhány nagyobb méretű fametszet a törvénykönyves részben; az előzéklapokon és a hátsó szennylapon koronás címeres vízjel.

szignatúra: π1 ()5 A-I4 π2 K2 [-K3, K4] L-Z4 π2 Aa-Gg4 π2 Hh3 [-Hh1] π1 Ii-Xx4 π2 Ƞŋ2 [-Ƞŋ3, Ƞŋ3] π2 Zz4 π2 Aaa-Ddd4 π2 Eee3 [itt ér véget a Saxonia, innentől kezdődik a büntetőtörvényeket leíró rész:] i4 π2 A-E4 π2 F4 [-F1; +F5] π2

(A szignatúrajelekkel kapcsolatban majd fel fogok tenni egy ismertetőt a műhelyszótárba. Egyelőre megbízható, egzakt összefoglalást ezzel kapcsolatban nem találtam.)


További képek a könyvről:

















vissza az oldal tetejére

vissza a címlaphoz